STRONGYLOIDES STERCORALIS
STRONGYLOIDES STERCORALIS
Morfológia
- a féreg 2 mm
- a petéből a bélben kikerülő lárva (rhabditiform) 200-300 µm
- fertőzőképes lárva (filariform)500-700µm
Életciklus
- fejlődésének két szakasza van egyik az emberben másik a talajban játszódik
- geohelminth
Patogenezis
- legtöbb beteg tünetmentes
- a vékonybél falában megtelepedett nőstény férgek gyulladást okozhatnak, amelynek hasmenés lehet a következménye
- tüdőben levő lárvák pneumoniat idéznek elő
- viszketés jelentkezhet a lárva bőrbehatolása helyén
Járványtan
- elsősorban trópusokon fordul elő
- a mérsékelt égövön sporadikusan fordul elő
- fertőzés forrása a beteg ember
- közvetlen kontaktus, széklettel szennyezett tárgyak, élelmiszerek
- frissen ürített faecesben lárvavándoroltatási eljárás
- eosinophilia
Kezelés
- tiabendazol
Megelőzés
- székletszóródás megakadályozása
- higiénés rendszabályok betartása
- tünetmentes strongyloidosis masszív reinfekciót eredményezhet, ezért az ilyen terápia megkezdése előtt szükséges a strongyloidosis fennállásának a kizárása
Kategóriák: Biológia Cimkék:
TRICHURIS TRICHIURA
TRICHURIS TRICHIURA
Morfológia
- a féreg 30-50 mm hosszú, ostorszerű
- peték citrom alakúak, két végükön kettősen fénytörő nyákdugasszal
Életciklus
- fertőzés a lárvált petékkel
- lenyelt petékbő a lárva a vékonybélben bújik ki, a kialakult féreg a vastagbélbe vándorol és itt válik ivaréretté
- a nőstény többezer megtermékenyített petét ürít naponta, amelyek a faecessel távoznak
- meleg nedves talajban 5-6 hét alatt kialakul a lárna (geohelminth)
Patogenezis
- elülső, vékony végével befúródik a nyálkahártyába
- a betegség tünetei a férgek számától függnek
- okozhat hasfájást, hasmenést, de legtöbb fertőzés tünetmentes
Járványtan
- világszerte előfordul
- gyermekek között gyakori
fertőzés a lárvált petéket tartalmazó talajszemcsékkel vagy azokkal szennyezett élelmiszerekkel terjed
fertőzés forrása a T. trichiurával fertőzött ember.
Laboratóriumi diagnózis
peték kimutatása a székletben
Kezelés
Mebendazol
Megelőzés
személyi és táplálkozási higiéné pontos betartása
Kategóriák: Biológia Cimkék:
ENTEROBIUS VERMICULARIS
ENTEROBIUS VERMICULARIS
világszerte előfordul, de leggyakoribb a mérsékelt égövön
Morfológia
- kifejlett féreg 2-13 mm, a hím féreg hossza fele a nőstényének, de ritkán kerül észlelésre, mert a kopuláció után rövidesen elpusztul
- a hím farki vége görbült, a nőstényé egyenes
- petéje vékony héjú, ovális alakú egyik oldalon lapított 50-60×20-30 µm, benne a lárva fejlődése előrehaladott
Életciklus
- a bekebelezett, megtermékenyített petéből a lárva a duodenumban bújik ki és a vastagbélba vándorol
- a megtermékenyített nőstény a béltartalommal sodródik, és az anuson kijutva több ezer petét ürít a perianalis redőkbe, ahol hat órán belül kifejlődik a lárva
- újrafertőződés gyakori, a vakarózás során az ujjakra kerülő peték a szájba juthatnak
- nagy mennyiségű petét tartalmazó por belélegzése során is kialakulhat a fertőzés, ha a petéket lenyelik
- ritkán vaginalis fertőzés
Járványtan
- fertőzés forrása a petéket ürítő ember
- peték hosszú ideig életképesek szobahőn 1-2 hétig, porban 7-12 napig
- gyakori az ab ano ad os reinfekció
Klinikai kép
- tünetmentes hordozás is előfordul
- éjszakai órákban jelentkező végbélviszketés
- masszív fertőzés esetén neurotikus panaszok is
Laboratóriumi diagnózis
- peték kimutatása a perianalis területről (cellux/celofánsapkás mintavétel)
Kezelés
- mebendazol
Megelőzés
- személyi higiéné, körmök rövidre vágása, ágynemű alapos mosása
- fertőzött egyén kezelése
Morfológia
- kifejlett féreg 15-25 cm hosszú, a hím farki vége bekunkorodott
- a fertilis pete ovális, a petetok három rétegű, benne a csíraplazma differenciálatlan állapotban van
- az afertilis pete fehérjeburka göröngyös, belső szerkezet nem látható
Életciklus
- a lenyelt embrionált petéből a lárvák avékonybélben bújnak ki, a bélfalon keresztül avérkeringésbe kerülnek, majd a tüdőbe vándorolnak, az alveolusokból a bronchusokba, a tracheába majd a nyelőcsőbe jutnak
- a lenyelt lárvák a vékonybélben fejlődnek ivarérett féreggé
- a nőstények több ezer petét ürítenek naponta, amelyek a faecessel távoznak
- meleg, nedves talajban 10-14 nap alatt kialakulnak a petékben az embriók (geohelminth)
Patogenezis, klinikai kép
- a lárva vándorlásakor, különösen ha masszív fertőzésről van szó a tüdőben gyulladás alakulhat ki
- alultápláltság
- tünetmentes fertőzések
- nagyszámú féreg jelenléte hasi görcsöket estleg bélelzáródást okozhat
Járványtan
- fertőzés nagyon gyakori a trópusokon
- fertőzőképes pete a földdel vagy petével szennyezett, nyersen fogyasztott zöldséggel, gyümölccsel ketrül a szervezetbe
Laboratóriumi diagnózis
- jellegzetes pete kimutatása a székletből
- ürült féreg azonosítása
Kezelés
- levamisol, mebendazol – intestinalis ascaridiasisban
- migrációs szakaszban
Megelőzés
- székletszóródás megakadályozása
- személyi higiéné szabályainak betartása
Kategóriák: Biológia Cimkék:
TRICHINELLA SPIRALIS
TRICHINELLA SPIRALIS
trichinosis kórokozója
Morfológia
- a féreg 1-3 mm
- lárvák 100µm
- az encystalódott lárvák spirálszerűen helyezkednek el a 30-40µm citrom alakú tokban
Életciklus
- legfontosabb rezervoár a sertés vagy vaddisznó, bár bármelyik emlősállat fertőződhet
- az ember a nyers vagy enm megfelelően hőkezelt húsban levő encystalódott lárvákkal fertőződik
- a lárva az emésztőnedvek hatására excystalódik és a vékonybél nyálkahártyájában kifejlődik az ivarérett féreg
- a nőstények elevenszülők, ivarérett lárvákat ürítenek
- a lárvák a véráram útján különböző szervekbe jutnak, azonban csak a jó vérellátású, állandóan működő harántcsíkolt izomban telepednek meg, itt történik az encystació, izomtrichinellák alakulnak ki és évekig életképesek maradnak
Patogenezis
- a betegség súlyossága az elfogyasztott lárvák számától függ
- néhány nap után gastroenteritis jelentkezik, 1-2 hét múlva láz, izomfájdalmak, periorbitalis oedema és eosinophilia
- negyedik héttől kezdve gyakoriak a szív és a központi idegrendszer érintettségére utaló tünetek
Járványtan
- világszerte előfordul
- szezonalitás
- gócos előfordulás a különböző területeken
- az ember a nem kellően hőkezelt fertőzött hús elfogyasztásával fertőződik
- a természetben a parazita a rezervoárokban marad fenn, elsősorban sertésekben és patkányokban
Laboratóriumi diagnózis
- izombiopszia mikroszkópos vizsgálata – lárvák kimutatása
- szerológiai reakciók – fertőzés után 3 héttel válnak pozitívakká
Kezelés
- tiabendazol
Megelőzés
- sertések fertőződésének megakadályozása
- patkányirtás
Kategóriák: Biológia Cimkék:
TOXOCARA CANIS, T. CATIS
TOXOCARA CANIS, T. CATIS
toxocariasis kórokozói
Morfológia
- a féreg 10-18 cm hosszú, a hím farki vége bekunkorodott
- kerek, recés felszínű peték belsejében a csíraplazma barázdálatlan állapotban van
Életciklus
- T. canis végső gazdája a kutya
- nőstény toxocara a kutya belébe üríti a petéket, amelyek a faecessel a talajba kerülnek, ahol 3-4 hét alatt válnak lárvált fertőzőképes petévé (geohelminth)
- a petével fertőzött ember vékonybelében bújik ki a lárva ás vándorlása során eljuthat különböző szervekbe (máj, agy, szem)
- a lárvák vedlenek és a szövetekben évekig életképesek maradnak
- életciklusuk nem fejeződik be az emberben, nem fejlődnek ivaréretté
Patogenezis
- emberben a pathológiás elváltozás granulómához hasonló, a granulóma a lárvák körül alakul ki – késői típusú túlérzékenységi reakció
- fertőzés gyakran tünetmentes
- manifeszt toxocariasis – ocularis és visceralis forma
Járványtan
- világszerte elterjedt fertőzés
- fertőzés forrása a fertőzött kutya vagy macska
- gyakrabban gyerekek fertőződnek
- a peték geophagiával, petékkel szennyezett játékokról esetleg szennyezett élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe
- fertőzés igazolása szerológiai reakciókkal történik
- lárva kimutatása a szövetekben
- hipergammaglobulimaemia, eosinophilia
Kezelés
- tibendazol
Megelőzés
- személyi higiéné
Kategóriák: Biológia Cimkék:
ANCYLOSTOMA DUODENALE ÉS NECATOR AMERICANUS
ANCYLOSTOMA DUODENALE ÉS NECATOR AMERICANUS
Morfológia
- a féreg 7-15 mm hosszú
- a pete ovális tokja áttűnő, ürüléskor 2-8 setes csíraplazmát tartalmaz
Életciklus
- a nedves talajban levő filariform lárva percutan, rendszerint a láb vagy lábszár bőrén keresztül fertőzi az embert
- a vérrel a tüdőbe jut
- alveolusokba vándorol
- bronchusokon, tracheán át a garatba jut
- lenyelt lárva ivarérett féreggé válik a vékonybélben
- tápláléka abélbolyhok kapillárisaiból nyert vér
- naponta több ezer pete ürül a széklettel
- a petékből először a nem fertőzőképes lárva – rhabditiform – fejlődik ki, majd a fertőzőképes – filariform (geohelminth)
Patogenezis, klinikai kép
- anaemia
- lárva behatolásának helyén papula, vesicula
- pneumonia, eosinophilia
Járványtan
- világszerte előfordul, de főleg a trópusokon okoz megbetegedést
- mérsékelt éghajlatú vidéken bányákban – bányaféreg
- fertőzés forrása a beteg ember
Laboratóriumi diagnózis
- peték kimutatása a székletből
Kezelés
- levamizol, mebendazol, tiabendazol
Kategóriák: Biológia Cimkék:
PARAGONIMUS WESTERMANI
PARAGONIMUS WESTERMANI
Morfológia
- 1 cm hosszú, fél cm széles métely, hímnős, petéje fedeles
Életciklus
- az ember aa encystálódott lárvát tartalmazó nyers rákhús fogyasztásakor fertőződik
Patogenezis
- a tüdőben a férgek fibrosus tokban találhatók
Járványtan
- endémiás Távol-Keleten és Indiában
Klinikai kép
- légúti panaszok
- pneumonia (bakteriális)
Laboratóriumi diagnózis
- peték kimutatása a köpetben vagy faecesben
Kezelés
- praziquantel
Kategóriák: Biológia Cimkék:
