Földrajz érettségi tételek kidolgozva

Térképészet

A földet gömb alakja révén hűen csak kicsinyített másával, a földgömbbel tudjuk érzékeltetni. Ez azonban mérete és alakja miatt sem alkalmas arra, hogy a mindennapi életben alkalmazzuk. Ezért helyette térképet alkalmazunk.

A térkép a valóság síkbeli, kicsinytett mása, amely koordináta rendszerrel és jelkulccsal rendelkezik. A földgömbről a fokhálózat segítségével vetítik sík felülete a felszínt. Erre három féle mód van, a sík- a henger- és a kúpvetület. Alakjából adódóan mindegyik vagy így, vagy úgy, de torzít.

Térképek készítése:

• Ha nagy területeket, országokat akarnak ábrázolni, területtartó (kis méretarányú) térkép a célszerű, ilyenkor szög- és hossztorzulások léphetnek fel. Amennyiben a felszín egy kisebb részének ábrázolása a cél (pl. egy falué), akkor a szögtartó (nagy méretarányú) térkép a célszerű, ilyenkor hossz- és területtorzulások léphetnek fel.
• A kicsinyítés mértékét a méretaránnyal adják meg (pl.: 1: 1000), amely megmutatja, hogy a térképen ábrázoltak mennyivel kisebbek a valóságnál.
Mérések a térképeken:
• A térképen az alapvető mérési segédeszköz a vonalas mérték, amely a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték.
• Két hely távolságát egyszerű kiszámítani: megmérjük a térképen, a méretarány segítségével átszámoljuk, majd a kapott értéket a térképen mérttel összeszorozzuk. Így megkapjuk a két hely km-ben mért távolságát.
• Egy rész területének kiszámolásához speciális eszközre van szüksége. A térképen milliméterpapírral megrajzoljuk a megmérendő határvonalát, majd ezen megszámoljuk a mm2-eket, majd ezeket a méretarány ismeretében átszámítjuk.

Magasság- és domborzatábrázolás

• A térképeken a tengerszint feletti magasságot magassági számokkal jelölik, ám több típusa is van.

Az abszolút magasságot a tenger szintjétől mérjük, a relatív magasság két pont abszolút magasságának különbsége.

• A domborzatot több féle képpen lehet ábrázolni, ennek egyik lehetősége a szintvonalas megoldás. Elve alapján a domborzatot párhuzamos síkokkal elmetszik, majd síkra vetítik. A szintvonalak azonos magasságú pontokat kötnek össze. Közelségük meredekséget, távolságuk lankás oldal jelent.
• A rétegszínezés a legelterjedtebb módja a domborzatábrázolásnak. A magasság emelkedését és a tenger mélyülését a színek sötétülése jelzi. Gyakran domborzatárnyékolás egészíti ki.

Térképek típusa:

• Tartalmuk szerint is csoportosíthatóak: topográfiai térképek (egy-egy terület részletes ábrázolása), földrajzi térképek (nagy területeket ábrázol), tematikus térképek (egy bizonyos témát ábrázol pontos adatokkal), atlaszok (egységes elv alapján összegyűjtött térképek gyűjteménye)
• Továbbá: turistatérkép, autóstérkép, domborútérkép, Hold-bolygó-csillag térkép, történelmi térkép stb.

Földrajzi fokhálózat

• Fogalma szerint a szélességi és a hosszúsági körök által alkotott koordináta-rendszer.
• Szélességi körök: kiinduló pontjuk az Egyenlítő, mely Északi és Déli félgömbre osztja a Földet ill. az Északi és a Déli Sarktól ugyanolyan távol van. A szélességi körök az Egyenlítővel párhuzamosan haladnak, a sarkokon pontba zsugorodnak (max 90o) több nevezetes szélességi kör is van.
• Hosszúsági körök: a két sarkot kötik össze. Számozásuk a 0o-nál (Greewich) kezdődik, s maximum 180 o-ig tart. A földgömböt keleti és nyugati félgömbre osztja.
• A fokrendszert térképeken keresőhálózattal és névmutatóval kiegészítik, így még könnyebben megtalálhatjuk az adott helyet.

Használat és készítése

• A térkép irányának meg kell egyeznie a valódi irányokkal, így a térképet tájolni kell.
• A jelkulcs a térkép fontos része, mivel ez alapján tudjuk értelmezni a különböző jeleket.
• Régen a Föld felszínén pontos méréseket kellett végezni a térképkészítéshez, ma már a műholdak felvételei alapján ez jóval könnyebb.

A térképészet egy ősi tudomány, amelynek mindig is hasznát fogja venni az emberiség, amíg csak él. A történelmet is nagyban befolyásolták a térképek, a tájékozódás, s napjaink létfontosságú eszközei közé tartozik a földrajzi fokhálózat, mely többek között a hadászatban kincset ér. Manapság a világ összes térképe elérhető egyetlen nyomásra, mégpedig a globális helymeghatározó rendszernek hála (GPS).

USA jellemzése. jelenlegi helyzete, világhatalmi szerepe

• USA 9 629 047 km2 területével a világ legnagyobb országai közé tartozik. Népessége 291 639 000 fő, népsűrűsége 30 fő/ km2, államformája szövetségi köztársaság, fővárosa Washington DC. Nemzeti jövedelme 45 968 GDP/fő.

Természetföldrajz

• Óriási területtel rendelkezik, keleten az Atlanti-óceán, délen annak öble, a Mexikói-öböl, míg nyugaton a Csendes-óceán mossa partjait. Ezek biztosítják a világkereskedelemben betöltött óriási szerepét.
• Parti síkság: tagolt partvonala jó kikötési lehetőségeket biztosít, szubtrópusi monszun éghajlata kiváló helyszínt biztosít a mezőgazdálkodásra. Ipara is fejlett.
• Appalache-hegység: az óidei röghegység vonulatai rejtik a legfontosabb feketekőszén- és vasérclelőhelyeket. Vízenergia készlete is számottevő.
• Préri: az USA mezőgazdaságának legfontosabb területe, száraz kontinentális éghajlata elsősorban az extenzív állattenyésztés kialakulásának kedvezett, továbbá táblás vidékként kőolaj- és földgázlelőhelyeket tártak fel.
• Nagy-tavak vidéke: A Kanadai-ősmasszívum déli nyúlványa, a vasérc és az 5 tó biztosította a lehetőségeket az ipari termelés (gépgyártás, kohászat) számára.
• Ozark és Wichita plató: Óriási ásványkincs telepei (ólom, cink bauxit) vannak.
• Sziklás hegység: fiatal lánchegység, területén az erdőgazdálkodás és a bányászat (színes- és nemesfémek, szén, uránérc) virágzik.
• Nagy-medence: itt található a Szent-András törésvonal, ami miatt állandóak a földrengések.

Erdőgazdálkodása jelentős, továbbá a kőolaj és a termékeny Kalifornia völgy jelenti a fejlődés alapjait.

• Alaszka: magashegységek borítják, vadászat halászat mellett aranyat, platinát, rezet illetve kőolajat bányásznak.
• Hawaii szigetek: trópusi ültetvényes növénytermesztés és az idegenforgalom jellemzi.
• Éghajlatok: száraz kontinentális, nedves kontinentális, mediterrán, szubtrópusi monszun, tajga, egyenlítői.

Történelem

• Az USA angol gyarmat volt egészen 1783-ig, amikor is érvénybe lépett a Függetlenségi Nyilatkozat. Innentől az alap 13 gyarmat tovább terjeszkedett.
• 1861-ben 1865-ig tartó polgárháború tört ki, amely végül egy demokratizálódó, tőkés országot eredményezett.
• Mindkét világháborúban győztes volt, s ez nagyban segítette gyors világhatalommá válását. Marshall-segélye a világ több országa számára volt létfontosságú.
• 2008-ban színes bőrű amerikai elnököt választottak.
Általános gazdasági jellemzők
• Gazdasága, infrastruktúrája és hadserege hihetetlenül fejlett, az életszínvonal igen magas.

Tömeges a jólét.

• Ma a Föld vezető gazdasági hatalma. A világ GDP-jének 30%-a itt van. A lakosságnak csak 2%-a dolgozik a mezőgazdaságban, míg a tercier és kvaterner szektorban 70%. Az iparban is mindössze 28 %. Foglalkoztatás eloszlásában így világelső.
• Világelső továbbá tőkekivitelben (gyárait fejlődő országokba telepíti) és a K+F-ben is. Jellemző a folyamatos brain-drain, vagyis a kisebb országok tehetségeinek elszipolyozása.
• Mára óriásai adósságot halmozott fel Kína és Japán irányába. Az USA-ban a hitelre vásárlás a természetes dolog, s a túlfogyasztás jellemző.

Az ipari körzetek – Északi körzet:

• Szerepe meghatározó az ország gazdasági életében. A régió a gazdaság súlypontja, itt a legnagyobb a népsűrűség és a fogyasztópiac. Négy részre oszlik.
• Észak-atlanti partvidék: innen indult az USA történelme, az ide érkező bevándorlók biztosították a szakképzett munkaerőt. Területén alumínium- és színesfémkohászat folyik, illetve nagy mennyiségű hőerőmű épült. Ezeket az Appalache gazdag és jó minőségű feketekőszene és antracitja táplálja.

Feldolgozóipari ágazatai közül a high-tech ágazatok, így repülőgép-, rakéta-, űrfelszerelési ipar, elektrotechnika, atom- és hadiipar illetve gépipar jellemzők. Itt található a Világ egyik legnagyobb megalopolisza (Boston-New York-Philadelphia-Baltimore-Washington tengely), melyből Washington a főváros és New York a világ pénzügyi és kereskedelmi központja emelhető ki.
• Új-Anglia: az USA bölcsője, mára minden jelentőségét elvesztette, gazdasága folyamatosan elszigetelődött, lakossága csökkent. A mezőgazdaság és a bányászat emelhető ki inkább, de az egész terület tulajdonképpen egy skanzen.
• Nagy-tavak vidéke: az itt kialakult iparvidék az USA legjelentősebb kohászati központja. Egyrészt az Appalache feketekőszenére épült, másrészt a Felső-tó vasércére. Iparát elsősorban a gépgyártás (gépkocsi, mezőgazdasági gép- és hajógyártás) jellemzi, melyek közül az autógyártás központja Detroit. Ezentúl jelentős a vegyipar (kőolaj-finomítás, gumigyártás), ill. a textil- és élelmiszeripar.
• Közép-nyugat: jó talaja miatt inkább a mezőgazdaság (búza-, kukoricatermelés) a jellemző, illetve az élelmiszeripar: hús- és malomipar.

Az ipari körzetek – Déli körzet:

• Sokarcú, összetett, sokféle jellegzetességet felmutató régió. Rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodása a múltéj, új dolgokra kezdett építeni…
• A Tenessee-völgy vízienergia-bázisára épített erőműrendszer kedvezőleg hatott az alumíniumkohászatra, a petrolkémiai iparra, illetve a szervetlen vegyiparra. Alumíniumkohászatot főleg import-bauxitból, míg a petrolkémiát a Mexikói-öböl óriási kőolaj- és földgáz mezőinek kitermeléséből táplálják.
• Atomenergia termelése jelentős, itt található a legtöbb atomerőmű.
• Városai közül New Orleans vegyiparával, Houston tudományos és űrkutatási központjával, Atlanta sokoldalú iparával és kereskedelmi központjával, Dallas kőolaj-feldolgozóival, Florida és Miami idegenforgalmával emelkedik ki.
• Mezőgazdasága sokoldalú, szója-, földimogyoró-, dohány- cukornád- zöldségtermesztés, illetve szarvasmarha-tenyésztés a jellemző.

Az ipari körzetek – Nyugati körzet:

• Az USA-hoz legkésőbben csatlakozott, ám manapság leggyorsabban fejlődő rész.
• A fejlődés alapját a kedvező földrajzi adottsági adták meg. A Sziklás-hegység színes- és nemesfémkincsére alumínium- és színesfémkohászat települt. Kalifornia gazdag kőolaj- és földgáz lelőhelyei a petrolkémiának, míg a Kordillerák gazdag faállománya az erdőgazdaságnak és a papírgyártásnak adott kedvező feltételeket.
• Történelmi okok miatt az ide települt autó-, hajó-, rakéta-, repülőgépgyártás, illetve az atomipar komoly húzóerőt jelentenek. Az elektronikai- és számítógép ipar fellegvára a Szilíciumvölgyben található (Seattle – Microsoft)
• Városai közül San Francisco, Los Angeles és San Diego emelhető ki.
• A Kaliforniai-völgy látja el az egész országot zöldséggel és gyümölccsel.

Mezőgazdaság

• Az agrárgazdaság fejlődésének felgyorsulása a II. világháború utánra tehető. Ebben nagy szerepe volt a korszerű agrotechnikának, vegyipari termékeknek és a tudományos eredményeknek.
• Az USA a kezdetekben szinte kifogyhatatlan földterületekkel rendelkezett, ám a gondatlan földművelés és az erózió ezt jelentősen csökkentette, ezért manapság nagyon figyelnek a megfelelő hasznosításra.
• A mezőgazdasági üzemek, farmok túlnyomó része, a természeti adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz alkalmazkodott, és határozott profilú, szakosodott termelést folytat.
• Tejsáv: A Nagy-tavaktól az Atlanti-partig terjed. A tejipar a fő jellemzője, ám a búza-, zöldség- és gyümölcstermesztés is meghatározó.
• Kukoricaöv: Központi-síkság nagy része. A kukorica és a szója termesztése jelentős, mely növényekre a szarvasmarha- és sertéstenyésztés épül. Ezen felül egy vegyes gazdálkodású övezet is kialakult (búza, kukorica, szója, cukorrépa, burgonya)
• Gyapotöv: Missisipi-völgy és deltavidék illetve a Parti-síkság területe. Manapság már inkább szója-, gyümölcs- és zöldségtermesztés folyik, tovább szarvasmarha tenyésztés.
• Száraz nyugati öv: legeltető szarvasmarha tenyésztés a legjellemzőbb, továbbá folyók mentén öntözéses zöldség- gyümölcs és gyapottermesztő kultúrák alakultak ki.

Társadalom

• Az USA a világ egyik legnagyobb népességű országa. Lakossága között tömeges a jómód, a munkanélküliség 7,1 %.
• A népesség eloszlása egyenlőtlen, ezt a népsűrűség 30 fő/ km2-es értéke is mutatja.
• A népességi anomália mínuszban van, a népesség tehát fogy, a várható élettartam azonban csökken.

Az USA szerepe a világgazdaságban megkérdőjelezhetetlen. Ez az ország határozza meg tulajdonképpen a többi ország gazdaságát, fontos hitelező, több világméretű gazdasági és kereskedelmi szervezet központja a területén működik. Manapság a gazdasági világválság hatására ő is komoly adósságokba verte magát főként Kínától és Japántól vett fel kölcsönöket. A pazarlás és a túlfogyasztás mindig is jellemző volt, ám a válság felerősítette azt. General Motors cége a csőd küszöbén áll, s folyamatosan adja el autógyárait.

Az USA a világgazdasági válság hatására meggyengült, azonban még így is a világ vezető nagyhatalma, s talán soha senki nem veheti majd fel vele a harcot… Hacsak nem az Unió…

Valódi mérsékelt öv bemutatása Eurázsián

A valódi mérsékelt öv a meleg- és a hideg-mérsékelt öv között található. Éghajlatát a nyugatias szelek, és az általuk hajtott ciklonok határozzák meg. Meghatározó tényező az egyes területek éghajlatát nézve az óceántól való távolság. Az óceán hűtő-fűtő hatása, és a ciklonok csapadékszállítása nyugaton Európa nyugati részén érződik a legjobban. Kelet felé haladva felerősödik a kontinentális hatás: tél hidegebb, nyár melegebb, az évi közepes hőingás nagyobb, a csapadék mennyisége kevesebb lesz. A valódi mérsékelt öv négy területből áll, amelyek bemutatását legjobban Eurázsián tudjuk elvégezni.

Óceáni terület – óceáni éghajlat

• Általában a szárazföldek, esetünkben Európa nyugati szegélyén alakult ki. A nyár hűvös, a tél enyhe, a napi és az éves hőingás egyaránt kicsi.
• A csapadék egész évben sok, magas a levegő páratartalma, gyakori a köd és a felhős égbolt, ezáltal kevés a napsütéses órák száma. A folyók bővizűek, vízjárásuk egyenletes. Egész évben hajózhatók.
• Természetes növénytakarója a tölgyből és bükkből álló lombhullató erdő, s kiirtott területeken törpecserjés-bokros növényzet nőtt. Mélyebben fekvő területeken gyakori a tőzegmohaláp. A fűtakaró egész évben üdezöld.
• Jellemző talajtípus a barna erdőtalaj, humusz tartalma a sok csapadék miatt a mélyebb rétegekbe mosódott. Szintén a sok csapadéknak, továbbá a folyóvizeknek és a mállásnak van jelentős szerepe a felszínformálásban.
• Jellemző területei: Franciaország nyugati partvidéke, Benelux államok, Nagy-Britannia, Dánia, Izland déli része ill. Norvégia nyugati partszakasza.
• A tagolt partvonal, a folyótorkolatok a hajózásnak és a halászatnak kedveznek. Ez mind jellemző a felsorolt országokra, leginkább Norvégiára és Izlandra. Mezőgazdaságban a dúsfüvű legelők miatt a legeltető (szarvasmarha) állattenyésztés, illetve a szálastakarmány, gabonafélék, cukorrépa és burgonya termesztése a jellemző.

Mérsékelten szárazföldi terület – nedves kontinentális éghajlat

• Általában a kontinensek keleti oldalán alakul ki. Esetünkben Közép- és Kelet-Európa, illetve Ázsia keleti partszakaszának középső részén található. A nedves kontinentális éghajlat átmenetet képez az óceáni és a száraz kontinentális között. A nyár melegebb, mint az óceáni esetén, azonban a tél egyre hidegebb. A hőingás mértéke ennek következtében nő.
• A csapadék mennyisége az óceánihoz képest csökken, a legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején jellemző. Télen havazik, nyáron gyakori az aszály. A folyók vízjárása – a hóolvadásnak és a csapadékeloszlásnak köszönhetően – ingadozó.
• Természetes növénytakarót tölgyből és bükkből álló lombos erdők és az erdős puszták alkotják.
• Jellemző talajtípus a magas humusz tartalmú barna erdőtalaj. A folyóvizeknek, a szélnek, az aprózódásnak és a mállásnak jelentős szerepe van a felszínformálásban.
• Jellemző területei: Franciaország keleti része, Németország nagy része, Lengyelország, Csehország, Magyarország és Közép-Európa országainak nagy része. Oroszország nyugati részének középső sávja, illetve Ázsiában Kína ÉK-i része és Észak-Korea.
• Mezőgazdaságban nagyobb hő és kisebb csapadékigényű növényeket (búza kukorica, napraforgó, zöldség-gyümölcs) termesztenek, illetve sertést, baromfit és szarvasmarhát tenyésztenek.

Szárazföldi terület – kontinentális éghajlat

• A kontinensek belseje felé haladva alakult ki. A mért adatok egyre szélsőségesebbek, a nyár meleg, a tél hideg, az évi közepes hőingás nagy.
• A csapadék mennyisége kevés, eloszlása egyenlőtlen. A folyók vízjárása erősen ingadozó, télen befagynak, gyakori a jeges ár.
• Természetes növénytakaró a füves puszta, amelynek elnevezése kontinensenként változik, esetünkben Európában pusztának, Ázsiában sztyepnek nevezik. (Dél-Amerikában pampa, Észak-Amerikában préri)
• Jellemző talajtípus a magas humusztartalmú feketeföld, illetve a gesztenyebarna mezőségi talaj. Felszínformálásban az aprózódás és szél munkája jelentős.
• Jellemző területei: Spanyolország, Törökország és Kína közepe, Románia nagy része, Ukrajna és Oroszország déli része, Kazahsztán északi része illetve Mongólia
• Mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb terület, itt a legjelentősebb a búzatermelés, amelyet a fejlett országokban gépesítve végeznek. Tenyésztett állatok a sertés, a szarvasmarha és a juh.

Szélsőségesen szárazföldi terület – mérsékelt övi sivatagi éghajlat

• A szárazföldek belsejében, az óceánoktól való távolság vagy a hegységekkel való körülzártság miatt alakult ki. Esetünkben csak Ázsiában található. Bár négy évszak jellemzi, az átmenetek rövid ideig tartanak. A nyár forró, a tél hideg, az évi és napi közepes hőingás nagy.
• A csapadék mennyisége rendkívül kevés, a vízfolyások vízjárása időszakos, területei lefolyástalanok.
• Összefüggő növénytakaró nincs, a szárazságtűrő növények (kaktuszok, tamariszkuszok) megélnek.

Állatvilága rágcsálókra és hüllőkre minimalizálódik.

• Jellemző talajtípusa sivatagi váztalaj, felszínformálásában az aprózódásnak van szerepe. A kőzettörmelékekből a szél munkájával homoksivatagok keletkeznek.
• Jellemző területei: Góbi és Takla-Makán, illetve Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán,

Kirgizisztán és Tádzsikisztán területe.

• Állattenyésztésben az igénytelen állatok (juh, kecske, teve) a mérvadóak, míg öntözhető területen rizs és gyapot termesztése.

A valódi mérsékelt öv tehát így épül fel. Manapság nagyon kell figyelni ennek az övezetnek a védelmére is, a túlöntözés súlyos környezeti problémákhoz vezethet (pl. Aral-tó). A faállomány ritkítását is mérsékelni kéne, s a Finn erdőgazdálkodást kéne alapul venni. Vigyázzunk környezetünkre, mert nem pótolható minden.

X. Víz a légkörben – a két alaptípus ismertetése

A földön nem csak a hidroszféra tartalmaz vizet. A légkör víztartalmának 99%-a a troposzférában, és annak földközeli részében található. Halmazállapot lehet gáz, folyékony és szilárd. A vízpára mennyiségét g/m3-ben mérjük.

Egységnyi térfogatú levegőben levő vízpára mennyisége az abszolút páratartalom, míg a relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy az adott pillanatban a levegő az összes befogadható vízpára mennyiségnek hány százalékát tartalmazza. Az pont, ahol a vízgőz telítetté válik, a harmatpont. A légköri víznek két típusa van, a hulló és a talaj menti csapadék:

Hulló csapadék

A vízgőz akkor válik telítetté, ha a levegő hőmérséklete harmatpont alá esik. Ekkor megindul a légkör magasabb rétegeiben a felhő- és csapadékképződés. A levegő ahogy emelkedik, 100 méterenként 1 fokot csökken a hőmérséklete, majd harmatpont elérése után csak 0,5 fokot. A levegő apró szilárd részecskéin kezdődik meg a vízkicsapódás, s így keletkeznek a felhőelemek és ezekből a felhők.
A felhőelemek túl kicsik és „gyengék” ahhoz, hogy nagy magasságból érkezve legyőzzék a talaj felől jövő feláramlást, ezért összefolyva, egymást növelve megnőnek. Ha a felhők vegyes halmazállapotúak, a vízcseppek átpárolognak a jégszemcséken, s így növelik térfogatukat. A hulló csapadéknak is több fajtája ismert:

• Eső: 0 oC feletti környezetben vízcseppek formájában hull.
• Hó: ha a talaj fagypont alatt van, hópelyhek formájában (sok száz jégtűből álló hatszögletű hókristály) hull.
• Jégeső: általában zivatarfelhőből esik; ekkor a gyors feláramlás miatt a vízcseppek a magasban újrafagynak óriási jégszemcsékké, s a talajra felé hullva sem olvadnak el.
• Ónos eső: szilárd csapadékként indul, útközben megolvad, majd a talajon újrafagy.
• Havas eső: hó formájában éri el a 0 oC-os felszínt, ahol részben megolvad.

A domborzat késztetheti a levegőt felemelkedésre, így csapadékképződésre. A hegyek szél felőli oldala bőséges csapadékot kap, a szélárnyékos oldalon a hőmérséklet emelkedik, a páratartalom, csökken, a leszálló légtömeg pedig száraz. Ez az oka a medencék száraz időjárásának.

Talaj menti csapadék

A talaj közelében is képződhet csapadék, nagyrészt szintén a túltelítettségnek köszönhetően. Ennek szintén több fajtája ismert:
• Köd: tulajdonképpen nem csapadék, hanem talaj menti felhőtípus. A levegő lehűlése következtében apró vízcseppekből és jégkristályokból áll.
• Harmat: a talajszinten túltelítettség esetén 0 oC felett létrejövő csapadék.
• Dér: a talajszinten túltelítettség esetén 0 oC alatt létrejövő csapadék.
• Zúzmara: a vízpára kiválása olyan helyen, ahol tartósan hideg volt, ám hirtelen melegebb, páratelt levegő érkezett. Súlyos károkat, elfgyásokat okozhat.

A tengerek felett jóval több csapadék képződik, mint a szárazföldeken, ám a tengerektől távol eső területeken ezek a viszonyok eltérőek. A csapadék mennyiségét csapadéktérképeken ábrázolják.

A csapadékoknak rendkívül nagy jelentőségük van az időjárás, éghajlat, s a földrajzi övezetesség kialakításában. Többnyire jótékony hatású, ám a túl sok csapadék talajerózióhoz (ennek elkerülésére építenek Ázsiában teraszokat), míg a túl kevés aszályhoz vezethet. Ezentúl vigyázzunk környezetünkre, ugyanis napjainkban egyre gyakoribbak a savas esők, amelyek a környezetszennyezés következményei, s az élővilág pusztulását idézik elő.

Magyarország éghajlati jellemzése

Az éghajlat egy terület jellemző időjárása. Ezt elsősorban a tényleges és a viszonylagos földrajzi helyzet határozza meg. Tényleges földrajzi helyzete alapján a mérsékelt övezetbe, azon belül a valódi-mérsékelt övbe, azon belül pedig a nedves kontinentális területhez tartozik. Fontos módosító tényező a Kárpátok okozta medence jelleg, a bezártság.

Mivel az ország kis területű, alacsony magasságú (legmagasabb pontja 1014m), függőleges tagoltsága gyenge, ezért az egyes tájegységek éghajlatában nincs jelentős eltérés.

Az óceántól való távolság – a tényleges földrajzi helyzet fontos eleme – alapján a kontinentális vonások nyugatról keletre a következőképpen változik: jelentősebb napfénytartam, az évi közepes hőingás nagyobb, a csapadék mennyisége kevesebb. A szélsőséges időjárási viszonyoktól azonban a medencejelleg megvédi az országot. A legkontinentálisabb térség a Középső-Tisza vidékén található.

A változatos időjárási kép oka az egész Közép-Európára ható állandó Izland fölötti ciklon és Azori-szigetek fölötti anticiklon, míg télen a belső ázsiai anticiklon és nyáron az elő ázsiai ciklon. Ezek a légnyomáskülönbségek Váltakozva irányítják Magyarország időjárását.

Az átmeneti jelleg, a medencehelyzet, és a ciklon-anticiklon „párharc” miatt gyakran szélsőségek alakulnak ki. Az időjárás és az éghajlat négy elemét elemezve pontosíthatjuk Magyarország éghajlati helyzetét.

Napsugárzás, napsütötte órák száma

- Az éghajlati folyamatok alapja, eloszlását több tényező is meghatározza, így a tengertávolság (földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, óceáni/kontinentális hatás), a borultság.
- A besugárzás mértékében nincs jelentős eltérés, ám a borultság némely helyen 50, míg máshol 70%-os.
- E két tényező határozza meg a napsütötte órák számát, amely a Duna-Tisza közén 2100 óra/év, míg a nyugati határ mentén csak 1700 óra/ év.
- A napsugárzás éves eloszlása a mezőgazdaság és a turizmus számára rendkívül kedvező.
Hőmérséklet
- Szinte teljes mértékben a napsugárzás energiája és időtartama határozza meg.
- A tengertávolság csak némely helyen számottevő, például a Kisalföldön óceáni, míg a déli területeken mediterrán hatás érvényesül. Ennek oka a DNY felől érkező meleg, illetve az ÉK-ről érkező hideg levegő. Ezek hatására a hőmérséklet északról délre és nyugatról keletre nő.
- Magyarországnak 2,5 oC-os hőmérsékleti anomáliája van, miszerint az adott szélesség átlagos évi középhőmérsékleténél ennyivel több az övé. Ez az Észak-atlanti tengeráramlásnak köszönhető.
- Magyarországon a legmelegebb hónap a július, átlagosan 22oC-os középhőmérséklettel, míg a leghidegebb a január -3oC-os középhőmérséklettel. Így az évi közepes hőingás 25 oC, amely jól tükrözi a medencejelleget.
- A mezőgazdaság szempontjából fontos adat a hőösszeg, amely a tenyészidőszak (ápr.1-szept. 30.) napi középhőmérsékleteinek összege. Ez 2900-3300 oC között mozog. Ezzel lehet kijelölni, hogy az adott területre, milyen növényt célszerű ültetni.

Szél:

- Iránya, gyakorisága, erőssége a többi éghajlati tényezőt is befolyásolhatja. A magyarországi szélviszonyokat pedig a légcirkuláció és a domborzati viszonyok határozzák meg.
- Magyarország a nyugatias szelek övében fekszik, ám a Kárpátok gyűrűi erősen befolyásolják az irányukat. A szelek általában a hegységektől a medence közepe felé fújnak. A Tiszától nyugatra ÉNY-i, a Tiszától keletre ÉK-i szelek fújnak.
- A szelek a szélkapukon törnek be a Kárpát-medencébe, nyugatról a Dévényi-kapun. A hegységek által eltérített nyugati szelek ÉK-en a Kárpátok legalacsonyabb hegygerincén törnek be.
- A hegységszerkezet védelme miatt az átlag szélsebességtől jóval kisebb (2-4 m/s) a magyarországi

Csapadékviszonyok

- Az éghajlati elemek között ez a legegyenetlenebb eloszlású, azonban nem kedvezőtlen. A legtöbb csapadék májustól júniusig esik, ezt az óceáni légtömegek, míg a második legtöbb ősszel, ezt a déli mediterrán ciklonok okozzák.
- A nyári biztosítja a nyári érésben lévő gabona csapadékszükségletét, míg az őszi az őszi növényekét értelemszerűen, tehát Magyarország csapadékmennyisége elegendő a növénytermesztéshez.
- Télen fontos a mezőgazdaság számára a hó, mivel megvédi a növényeket a fagyoktól. Sajnos a Dél-Alföldön a legkevesebb a havazásos napok száma.
- Jelentős különbségek vannak Magyarországon az egyes területek csapadékmennyisége között. A nyugati országrész jóval több (800-900 mm) csapadékot kap, mint az Alföld közepe, vagy a keleti (480-500 mm)

Magyarország területén tehát olyan jelentős éghajlati eltérések, mint az USA-ban nincsenek. Ellenben épp annyira változatos, amennyire egy agrárországnak szükséges. A globális felmelegedés azonban egyre inkább erősíti a szélsőségeket, a nyár és a tél egyaránt egyre melegebb. Vigyázzunk az üvegházhatással, mert tönkreteheti a virágzó mezőgazdaságot!

A Föld szerkezete; kőzetburok mozgásai

Földünk a kőzetbolygók közé tartozik, s ezáltal belső szerkezete gömbhéjakból, geoszférákból áll. Ezeknek a kialakulása a gravitációs erőnek köszönhető. A gravitációs erő a Föld különböző pontjain eltérő, ez a gravitációs anomália. Oka, hogy a Föld belsejében különböző anyagok vannak, amelyeknek típusa és sűrűsége eltérő.

A Föld mágnesesség központjai, a mágneses pólusok – a magban zajló áramlások miatt – nem a földrajzi sarkpontokon, hanem attól eltérve találhatók Jelenleg az északi Kanada északi részén, míg a déli az Antarktiszon.

A földkéregben felgyülemlett feszültségek földrengéseket, majd azok rengéshullámokat váltanak ki. Ezek behatolnak a Föld belsejébe, ott azonban a nem egységes szerkezet miatt eltérülhetnek, visszaverődhetnek vagy akár meg is szűnhetnek.

A Föld belseje felé haladva a kéregben a hőmérséklet viszonylag szabályosan, 100 méterenként 3 oC-ot nő. Ezt geotermikus gradiensnek nevezzük.

Ahogy feleletem elején is említetem, a Föld koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjakból, geoszférákból áll. Ezek a forgás, a fokozatos lehűlés és a gravitáció eredményei. Három nagy részre osztható:
- Földkéreg: ez a legkülső, szilárd halmazállapotú gömbhéj, a kőzetlemezek felső része. A szárazföldek alatti 30-40 km vastag, felül gránitos, alul bazaltos-gabbrós felépítésű. Az óceánok alatt 5-8 km vastag, és gabbrós.
- Földköpeny (asztenoszféra): Magas hőmérsékletű képlékeny rétegének áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket, míg felső szilárd része alkotja a kőzetlemezek alját.
- Földmag: a Föld tömegének 31%-a, belső és külső magra különül, nehéz fémekből áll.
+1 Kőzetburok (litoszféra): a földkéreg és a köpeny felső szilárd részéből áll. Nem egységes szerkezetű, darabjai a kőzetlemezek.
A kőzetburok különböző mozgásokat végez, úgy, hogy darabjai (a kőzetlemezek) a litoszférán „úsznak”. A Föld 7 nagyobb és több kisebb kőzetlemezből áll, ezek három féle mozgása a közeledés, a távolodás és az elcsúszás. Hogy tökéletesen körbe tudjuk határolni a lemezeket, ehhez ezek a mozgások nyújtanak segítséget:

Kőzetlemezek távolodása

Az óceáni lemezek határán hátságok és mélytengeri árkok vannak. A földben munkálkodó konvekciós erők időnként szétnyitják a két kőzetlemez határfelületét, s ekkor bazaltos láva kerül az óceánba. Itt gyorsan lehűl, s hozzáforr a kőzetlemezek széléhez, ezáltal vulkanizmussal létrehozva az óceáni hátságot (hasadék vulkánok). Eközben a lemezek másik széle a szárazföldi lemez alá bukik, s beolvad a litoszférába. Az alábukás helyén mélytengeri árok keletkezik.

Kőzetlemezek közeledése (ütközése)

- Óceáni vs. kontinentális: a kőzetlemezek távolodásának következménye, az óceáni a kontinentális alá bukik, beolvad az asztenoszférába, a felszínen mélytengeri árok keletkezik. Az alábukás heves vulkáni tevékenységet eredményez, s gyűrt hegységet emel a magasba. A szárazföldi lemezen törések, repedések keletkeznek, amelyeken keresztül megindul a vulkanizmus. (pl. Dél-Amerikai Pacifikus-hegységrendszer)
- Óceáni vs. óceáni: az idősebb, nagyobb sűrűségű bukik a fiatalabb alá, s vulkáni szigetíveket emel a magasba, illetve a két lemez találkozásánál mélytengeri árok keletkezik. (pl.: Japán szigetek)
- Kontinentális vs. kontinentális: a legjobb példa rá az Eurázsiai lemez és az Afrikai lemez ütközése. A volt Tethys tenger üledéke a két lemez között volt közeledve egymáshoz ezt felgyűrték és kiemelték a fiatal hegységrendszert. Eközben a meggyűrt üledékréteg egy része a mélybe kerülve magas hőmérsékleten nagy nyomás hatására megolvadt, majd kikristályosodott, így létrehozván a hegységek központi gránittömbjét. (pl.: Eurázsiai hegységrendszer)

Kőzetlemezek elcsúszása

- Két kőzetlemez egy törésvonal mentén elcsúszik egymás mellett. A leszakadó kőzetdarabok miatt földrengés keletkezik. (Szent-András törésvonal)

A kőzetlemez mozgásainak tehát összefoglalva az alábbi következményei lehetnek:

- Gyűrődés
- Vetődés
- Földrengés
- Vulkáni tevékenység (robbanásos, avagy párnavulkánok)
Azt a komplex elméletet, amely megpróbál magyarázatot adni a hegységek keletkezésére, a vulkánok működésére és a földrengésekre, lemeztektonikának nevezzük. A Föld bonyolult szerkezetét pontosan még mindig nem sikerül feltárni, azonban a jövő céljai közt szerepel mindenképpen, hogy Földünket még jobban, közelebbről megismerjük. Ehhez erre a tudományra van szükségünk.

A szerkezettípusok és a népességnövekedés összefüggései

A világ népességének növekedése korunk egyik kiemelkedő problémája. A népesedési folyamat az országok fejlettségének függvényében változik. Bár a fejlett országokban alig változik a népességszám, belőlük kevés van, s a fejletlenebbek természetes szaporulata messze túlszárnyalja őket, ezáltal a világ természetes szaporulatát pozitívvá változtatva.

A népességszám növekedése

- Az ember 2 millió éve jelent meg a Földön, ám szaporodása csak lassú volt. A XVIII. század második felében az ipari forradalom hatására javultak az életkörülmények, az orvosi ellátás, a gazdaság fellendült, s a népességszám ugrásszerűen megemelkedett.
- A népességrobbanás azonban csak a gyarmati rendszer felbomlása után következett be, amikor a volt gyarmatokon javultak az életfeltételek, s nőtt a természetes szaporulat.
- Természetes szaporulat: jellegzetes demográfiai mutató, amely a halálozások és az élve születések számát határozza meg 1000 főre. Ennek átlagos értéke 1,5 %, a fejlődő országokban 2,5 %.
- A növekvő szaporulattal azonban a fejlődő országokban nem tud lépést tartani élelmiszertermelés, az orvosi ellátás, s munkahelyekből sincs elég. Az itt élő népesség nyomorúságos körülmények között él.

A népesedés folyamatát több szakaszra oszthatjuk, amely erős összefüggésben van a népesség növekedésével.
Első szakasz:
- Mind a születése, mind a halálozási számok magasak, emiatt a népesség csak lassan gyarapodik. A várható átlagéletkor alacsony. Európa lakossága a 18-20. században ebben a szakaszban járt, mára azonban egy országban sem jellemző.
Második szakasz:
- Magas születésszám, a népességrobbanás jellemzi, s ezzel együtt a gazdasági fellendülés és a halálozások csökkenése az élettartam növekedését eredményezi. Mindez a népesség gyors fellendülését eredményezi.
- A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eléri a 35-40%-ot, a szekunder szektorban 50% körül, míg a tercier szektorban alig dolgoznak.
- Az átlagos GDP 4000 $/fő, vagy annál kevesebb, ez az adat a periféria országokra jellemző. Tipikus második szakaszban járó ország Elefántcsontpart, Kenya vagy éppen Etiópia.
- A népesség növekedésével nem tudnak lépést tartani, és élelmiszerhiány lép fel. Ha élelemhez jutnak, a táplálkozás nem egészséges. Az országok gyakran vesznek fel kölcsönöket és kerülnek adósságcsapdába a pénz felelőtlen elköltése miatt.
Harmadik szakasz:
- Csökken a születések és a halálozások száma, ezáltal mérséklődik a népesség gyarapodása.
- A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eléri a 20%-ot, s a szekunder és tercier szektorban dolgozók száma körülbelül megegyezik.
- A GDP átlagosan 10000-20000 $/fő. Manapság a fél-periféria, a közepesen fejlett országok járnak ebben a szakaszban. Tipikus harmadik szakaszban járó ország Kanada és Ausztrália.
- A népesség száma körülbelül megfelelő, nincs szükség korlátozásra.
Negyedik szakasz:
- Még alacsonyabb szinten állandósul a születések és halálozások száma, ezáltal megáll a népesség gyarapodása, stagnál, vagy gyakran fogyásba megy át.
- A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma alig éri el a 6-8%-ot a tercier szektorban a lakosságnak több mint az 50%-a dolgozik. Itt már megjelent a kvaterner szektor is.
- A GDP 20000-46000 $/fő. Manapság a fejlett országok járnak ebben a szakaszban, tipikus negyedik szakaszban járó ország az USA és Japán.
- Bár náluk a népesség erős csökkenésbe ment át, mivel ezekből az országokból kevesebb van, nem tudják ellensúlyozni a fejlődőek túlzott születési mutatóit.
A világ népesedésének problémája tehát továbbra is fennáll, s ha nem is kéne mindenkinek eljutnia a negyedik szakaszba, mindenesetre minden ország céljának kell lennie, hogy előbbre léphessenek egyel, így legalább stagnálna a népesség, amely kezdőpontnak kiváló