Magyarország éghajlati jellemzése
Az éghajlat egy terület jellemző időjárása. Ezt elsősorban a tényleges és a viszonylagos földrajzi helyzet határozza meg. Tényleges földrajzi helyzete alapján a mérsékelt övezetbe, azon belül a valódi-mérsékelt övbe, azon belül pedig a nedves kontinentális területhez tartozik. Fontos módosító tényező a Kárpátok okozta medence jelleg, a bezártság.
Mivel az ország kis területű, alacsony magasságú (legmagasabb pontja 1014m), függőleges tagoltsága gyenge, ezért az egyes tájegységek éghajlatában nincs jelentős eltérés.
Az óceántól való távolság – a tényleges földrajzi helyzet fontos eleme – alapján a kontinentális vonások nyugatról keletre a következőképpen változik: jelentősebb napfénytartam, az évi közepes hőingás nagyobb, a csapadék mennyisége kevesebb. A szélsőséges időjárási viszonyoktól azonban a medencejelleg megvédi az országot. A legkontinentálisabb térség a Középső-Tisza vidékén található.
A változatos időjárási kép oka az egész Közép-Európára ható állandó Izland fölötti ciklon és Azori-szigetek fölötti anticiklon, míg télen a belső ázsiai anticiklon és nyáron az elő ázsiai ciklon. Ezek a légnyomáskülönbségek Váltakozva irányítják Magyarország időjárását.
Az átmeneti jelleg, a medencehelyzet, és a ciklon-anticiklon „párharc” miatt gyakran szélsőségek alakulnak ki. Az időjárás és az éghajlat négy elemét elemezve pontosíthatjuk Magyarország éghajlati helyzetét.
Napsugárzás, napsütötte órák száma
- Az éghajlati folyamatok alapja, eloszlását több tényező is meghatározza, így a tengertávolság (földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, óceáni/kontinentális hatás), a borultság.
- A besugárzás mértékében nincs jelentős eltérés, ám a borultság némely helyen 50, míg máshol 70%-os.
- E két tényező határozza meg a napsütötte órák számát, amely a Duna-Tisza közén 2100 óra/év, míg a nyugati határ mentén csak 1700 óra/ év.
- A napsugárzás éves eloszlása a mezőgazdaság és a turizmus számára rendkívül kedvező.
Hőmérséklet
- Szinte teljes mértékben a napsugárzás energiája és időtartama határozza meg.
- A tengertávolság csak némely helyen számottevő, például a Kisalföldön óceáni, míg a déli területeken mediterrán hatás érvényesül. Ennek oka a DNY felől érkező meleg, illetve az ÉK-ről érkező hideg levegő. Ezek hatására a hőmérséklet északról délre és nyugatról keletre nő.
- Magyarországnak 2,5 oC-os hőmérsékleti anomáliája van, miszerint az adott szélesség átlagos évi középhőmérsékleténél ennyivel több az övé. Ez az Észak-atlanti tengeráramlásnak köszönhető.
- Magyarországon a legmelegebb hónap a július, átlagosan 22oC-os középhőmérséklettel, míg a leghidegebb a január -3oC-os középhőmérséklettel. Így az évi közepes hőingás 25 oC, amely jól tükrözi a medencejelleget.
- A mezőgazdaság szempontjából fontos adat a hőösszeg, amely a tenyészidőszak (ápr.1-szept. 30.) napi középhőmérsékleteinek összege. Ez 2900-3300 oC között mozog. Ezzel lehet kijelölni, hogy az adott területre, milyen növényt célszerű ültetni.
Szél:
- Iránya, gyakorisága, erőssége a többi éghajlati tényezőt is befolyásolhatja. A magyarországi szélviszonyokat pedig a légcirkuláció és a domborzati viszonyok határozzák meg.
- Magyarország a nyugatias szelek övében fekszik, ám a Kárpátok gyűrűi erősen befolyásolják az irányukat. A szelek általában a hegységektől a medence közepe felé fújnak. A Tiszától nyugatra ÉNY-i, a Tiszától keletre ÉK-i szelek fújnak.
- A szelek a szélkapukon törnek be a Kárpát-medencébe, nyugatról a Dévényi-kapun. A hegységek által eltérített nyugati szelek ÉK-en a Kárpátok legalacsonyabb hegygerincén törnek be.
- A hegységszerkezet védelme miatt az átlag szélsebességtől jóval kisebb (2-4 m/s) a magyarországi
Csapadékviszonyok
- Az éghajlati elemek között ez a legegyenetlenebb eloszlású, azonban nem kedvezőtlen. A legtöbb csapadék májustól júniusig esik, ezt az óceáni légtömegek, míg a második legtöbb ősszel, ezt a déli mediterrán ciklonok okozzák.
- A nyári biztosítja a nyári érésben lévő gabona csapadékszükségletét, míg az őszi az őszi növényekét értelemszerűen, tehát Magyarország csapadékmennyisége elegendő a növénytermesztéshez.
- Télen fontos a mezőgazdaság számára a hó, mivel megvédi a növényeket a fagyoktól. Sajnos a Dél-Alföldön a legkevesebb a havazásos napok száma.
- Jelentős különbségek vannak Magyarországon az egyes területek csapadékmennyisége között. A nyugati országrész jóval több (800-900 mm) csapadékot kap, mint az Alföld közepe, vagy a keleti (480-500 mm)
Magyarország területén tehát olyan jelentős éghajlati eltérések, mint az USA-ban nincsenek. Ellenben épp annyira változatos, amennyire egy agrárországnak szükséges. A globális felmelegedés azonban egyre inkább erősíti a szélsőségeket, a nyár és a tél egyaránt egyre melegebb. Vigyázzunk az üvegházhatással, mert tönkreteheti a virágzó mezőgazdaságot!
A Föld szerkezete; kőzetburok mozgásai
Földünk a kőzetbolygók közé tartozik, s ezáltal belső szerkezete gömbhéjakból, geoszférákból áll. Ezeknek a kialakulása a gravitációs erőnek köszönhető. A gravitációs erő a Föld különböző pontjain eltérő, ez a gravitációs anomália. Oka, hogy a Föld belsejében különböző anyagok vannak, amelyeknek típusa és sűrűsége eltérő.
A Föld mágnesesség központjai, a mágneses pólusok – a magban zajló áramlások miatt – nem a földrajzi sarkpontokon, hanem attól eltérve találhatók Jelenleg az északi Kanada északi részén, míg a déli az Antarktiszon.
A földkéregben felgyülemlett feszültségek földrengéseket, majd azok rengéshullámokat váltanak ki. Ezek behatolnak a Föld belsejébe, ott azonban a nem egységes szerkezet miatt eltérülhetnek, visszaverődhetnek vagy akár meg is szűnhetnek.
A Föld belseje felé haladva a kéregben a hőmérséklet viszonylag szabályosan, 100 méterenként 3 oC-ot nő. Ezt geotermikus gradiensnek nevezzük.
Ahogy feleletem elején is említetem, a Föld koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjakból, geoszférákból áll. Ezek a forgás, a fokozatos lehűlés és a gravitáció eredményei. Három nagy részre osztható:
- Földkéreg: ez a legkülső, szilárd halmazállapotú gömbhéj, a kőzetlemezek felső része. A szárazföldek alatti 30-40 km vastag, felül gránitos, alul bazaltos-gabbrós felépítésű. Az óceánok alatt 5-8 km vastag, és gabbrós.
- Földköpeny (asztenoszféra): Magas hőmérsékletű képlékeny rétegének áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket, míg felső szilárd része alkotja a kőzetlemezek alját.
- Földmag: a Föld tömegének 31%-a, belső és külső magra különül, nehéz fémekből áll.
+1 Kőzetburok (litoszféra): a földkéreg és a köpeny felső szilárd részéből áll. Nem egységes szerkezetű, darabjai a kőzetlemezek.
A kőzetburok különböző mozgásokat végez, úgy, hogy darabjai (a kőzetlemezek) a litoszférán „úsznak”. A Föld 7 nagyobb és több kisebb kőzetlemezből áll, ezek három féle mozgása a közeledés, a távolodás és az elcsúszás. Hogy tökéletesen körbe tudjuk határolni a lemezeket, ehhez ezek a mozgások nyújtanak segítséget:
Kőzetlemezek távolodása
Az óceáni lemezek határán hátságok és mélytengeri árkok vannak. A földben munkálkodó konvekciós erők időnként szétnyitják a két kőzetlemez határfelületét, s ekkor bazaltos láva kerül az óceánba. Itt gyorsan lehűl, s hozzáforr a kőzetlemezek széléhez, ezáltal vulkanizmussal létrehozva az óceáni hátságot (hasadék vulkánok). Eközben a lemezek másik széle a szárazföldi lemez alá bukik, s beolvad a litoszférába. Az alábukás helyén mélytengeri árok keletkezik.
Kőzetlemezek közeledése (ütközése)
- Óceáni vs. kontinentális: a kőzetlemezek távolodásának következménye, az óceáni a kontinentális alá bukik, beolvad az asztenoszférába, a felszínen mélytengeri árok keletkezik. Az alábukás heves vulkáni tevékenységet eredményez, s gyűrt hegységet emel a magasba. A szárazföldi lemezen törések, repedések keletkeznek, amelyeken keresztül megindul a vulkanizmus. (pl. Dél-Amerikai Pacifikus-hegységrendszer)
- Óceáni vs. óceáni: az idősebb, nagyobb sűrűségű bukik a fiatalabb alá, s vulkáni szigetíveket emel a magasba, illetve a két lemez találkozásánál mélytengeri árok keletkezik. (pl.: Japán szigetek)
- Kontinentális vs. kontinentális: a legjobb példa rá az Eurázsiai lemez és az Afrikai lemez ütközése. A volt Tethys tenger üledéke a két lemez között volt közeledve egymáshoz ezt felgyűrték és kiemelték a fiatal hegységrendszert. Eközben a meggyűrt üledékréteg egy része a mélybe kerülve magas hőmérsékleten nagy nyomás hatására megolvadt, majd kikristályosodott, így létrehozván a hegységek központi gránittömbjét. (pl.: Eurázsiai hegységrendszer)
Kőzetlemezek elcsúszása
- Két kőzetlemez egy törésvonal mentén elcsúszik egymás mellett. A leszakadó kőzetdarabok miatt földrengés keletkezik. (Szent-András törésvonal)
A kőzetlemez mozgásainak tehát összefoglalva az alábbi következményei lehetnek:
- Gyűrődés
- Vetődés
- Földrengés
- Vulkáni tevékenység (robbanásos, avagy párnavulkánok)
Azt a komplex elméletet, amely megpróbál magyarázatot adni a hegységek keletkezésére, a vulkánok működésére és a földrengésekre, lemeztektonikának nevezzük. A Föld bonyolult szerkezetét pontosan még mindig nem sikerül feltárni, azonban a jövő céljai közt szerepel mindenképpen, hogy Földünket még jobban, közelebbről megismerjük. Ehhez erre a tudományra van szükségünk.
A szerkezettípusok és a népességnövekedés összefüggései
A világ népességének növekedése korunk egyik kiemelkedő problémája. A népesedési folyamat az országok fejlettségének függvényében változik. Bár a fejlett országokban alig változik a népességszám, belőlük kevés van, s a fejletlenebbek természetes szaporulata messze túlszárnyalja őket, ezáltal a világ természetes szaporulatát pozitívvá változtatva.
A népességszám növekedése
- Az ember 2 millió éve jelent meg a Földön, ám szaporodása csak lassú volt. A XVIII. század második felében az ipari forradalom hatására javultak az életkörülmények, az orvosi ellátás, a gazdaság fellendült, s a népességszám ugrásszerűen megemelkedett.
- A népességrobbanás azonban csak a gyarmati rendszer felbomlása után következett be, amikor a volt gyarmatokon javultak az életfeltételek, s nőtt a természetes szaporulat.
- Természetes szaporulat: jellegzetes demográfiai mutató, amely a halálozások és az élve születések számát határozza meg 1000 főre. Ennek átlagos értéke 1,5 %, a fejlődő országokban 2,5 %.
- A növekvő szaporulattal azonban a fejlődő országokban nem tud lépést tartani élelmiszertermelés, az orvosi ellátás, s munkahelyekből sincs elég. Az itt élő népesség nyomorúságos körülmények között él.
A népesedés folyamatát több szakaszra oszthatjuk, amely erős összefüggésben van a népesség növekedésével.
Első szakasz:
- Mind a születése, mind a halálozási számok magasak, emiatt a népesség csak lassan gyarapodik. A várható átlagéletkor alacsony. Európa lakossága a 18-20. században ebben a szakaszban járt, mára azonban egy országban sem jellemző.
Második szakasz:
- Magas születésszám, a népességrobbanás jellemzi, s ezzel együtt a gazdasági fellendülés és a halálozások csökkenése az élettartam növekedését eredményezi. Mindez a népesség gyors fellendülését eredményezi.
- A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eléri a 35-40%-ot, a szekunder szektorban 50% körül, míg a tercier szektorban alig dolgoznak.
- Az átlagos GDP 4000 $/fő, vagy annál kevesebb, ez az adat a periféria országokra jellemző. Tipikus második szakaszban járó ország Elefántcsontpart, Kenya vagy éppen Etiópia.
- A népesség növekedésével nem tudnak lépést tartani, és élelmiszerhiány lép fel. Ha élelemhez jutnak, a táplálkozás nem egészséges. Az országok gyakran vesznek fel kölcsönöket és kerülnek adósságcsapdába a pénz felelőtlen elköltése miatt.
Harmadik szakasz:
- Csökken a születések és a halálozások száma, ezáltal mérséklődik a népesség gyarapodása.
- A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eléri a 20%-ot, s a szekunder és tercier szektorban dolgozók száma körülbelül megegyezik.
- A GDP átlagosan 10000-20000 $/fő. Manapság a fél-periféria, a közepesen fejlett országok járnak ebben a szakaszban. Tipikus harmadik szakaszban járó ország Kanada és Ausztrália.
- A népesség száma körülbelül megfelelő, nincs szükség korlátozásra.
Negyedik szakasz:
- Még alacsonyabb szinten állandósul a születések és halálozások száma, ezáltal megáll a népesség gyarapodása, stagnál, vagy gyakran fogyásba megy át.
- A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma alig éri el a 6-8%-ot a tercier szektorban a lakosságnak több mint az 50%-a dolgozik. Itt már megjelent a kvaterner szektor is.
- A GDP 20000-46000 $/fő. Manapság a fejlett országok járnak ebben a szakaszban, tipikus negyedik szakaszban járó ország az USA és Japán.
- Bár náluk a népesség erős csökkenésbe ment át, mivel ezekből az országokból kevesebb van, nem tudják ellensúlyozni a fejlődőek túlzott születési mutatóit.
A világ népesedésének problémája tehát továbbra is fennáll, s ha nem is kéne mindenkinek eljutnia a negyedik szakaszba, mindenesetre minden ország céljának kell lennie, hogy előbbre léphessenek egyel, így legalább stagnálna a népesség, amely kezdőpontnak kiváló
A legfontosabb energiahordozóink főbb lelőhelyei
A legfontosabb energiahordozóink főbb lelőhelyei
Mennyire elégíti ki bányászatunk a hazai igényeket, valamint hol találhatóak legfontosabb hőerőműveink?
Energiahordozóink kitermelése a múlt században vette kezdetét az iparosodás következményeként. Hazánk energiaigénye többször változott történelmünk folyamán, pl. az 1980-as gazdasági világválság idején csökkent, míg napjainkban nő. Ezt az energiaigényt nem a gyáripar, hanem a lakossági igények növekedése szüli.
Energiahordozóink: Feketekőszén: Pécsvárad és Komló mellett található, de porózus, szennyezett és gazdaságtalan kitermelni a vékony rétegek miatt. Ezek a készletek csúcstermelés idején is csak 10%-ban tudták fedezni az országos igényeket. A komlói bányát már bezárták. Ukrajnából, Lengyelországból és Csehországból importálunk feketeszenet.
Barnaszén: Gyengébb minőségű, de több van belőle. Csak hőerőművek fűtésére jó. A nógrádi és borsodi szénmedencékben, már leállt a kitermelés, míg a Tatabánya-Oroszlány, Várpalota, Ajka szénmedencék még ma is „üzemelnek".
Lignit: Ebből van a legtöbb. Ezt is erőműfűtésre használják. Gyöngyös-Visonta (14%), Bükkalja, Torony.
Kőolaj: Kevés van belőle. Csúcstermelés idején a hazai igények hatodát elégíti ki (jelenleg a nyolcadát). Eddig a zalai Nagylengyel és Lovászi voltak a kitermelés központjai, de a kitermelés központja már átkerült az Alföldre: Szeged, Algyő, Zsana, Pusztaszabolcs, Hajdúszoboszló. Kőolajat az oroszoktól importálunk a Barátság kőolaj vezetéken, valamint az Adria kőolajvezetéken nagy ritkán arab olajat.
Földgáz: Ugyanott van, ahol kőolaj, de Marosvásárhelyről is importálunk.
Uránérc: Elegendőt bányásztunk Kővágószőlősön, de már bezárták. Paks (42%) Áramot csak nagy ritkán kell télen importálnunk, egyébként önellátóak vagyunk.
Kategóriák: Földrajz Cimkék: