A határon túli magyarnyelvűség
A határon túli magyarnyelvűség
A világon kb. 14-15 millió magyar anyanyelvű ember él, ebből a határokon túl mintegy 4-5 millió összefüggő nyelvterületeken és kisebb nyelvszigeteken (szórványban): Ausztria – Várvidék (Burgenland), Szlovákia – Felvidék, Ukrajna – Kárpátalja, Románia – Erdély, Szerbia és Montenegró – Délvidék. (Ezek a trianoni szerződés által elszakított területek.)
Élnek még magyar anyanyelvűek az USA-ban, Kanadában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Nagy-Britanniában.
Kisebbség:
az a népcsoport, amelyik nem anyanyelvi területen él. Van nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbség. Kisebbségek célja: a többséggel egyenlőségben, (lehetőség szerint) békében élni, saját vallásukat, nemzeti kultúrájukat, hagyományaikat megtartani szabadon gyakorolni. Ezt a kisebbségi jogok biztosítják. (Vannak egyéni és közösségi – kollektív – jogok.)
Történelmi kisebbség: a trianoni szerződéssel elszakított magyarok. Évszázadok óta ősi lakóhelyükön élnek.
Bevándorló (inkább kivándorló) magyarok: gazdasági, politikai okokból hagyták el az országot (1900-as évek eleje, 2. világháború vége, 1956-os forradalom után). Legrégebbi: a csángók a 13. század végén vándoroltak ki Közép-Erdélyből.
Szórványmagyarság: a nem anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben élő magyarok közössége.
Egy ember általában nem csak egyetlen nyelvet/nyelvváltozatot beszél.
- kettősnyelvűség: egy nyelvnek két különböző válozatát beszéljük, pl. a nyelvjárást és a köznyelvet.
- kétnyelvűség: két különböző nyelvet beszélünk.
- egyéni kétnyelvűség: olyan gyerek, akinek anyja-apja más-más anyanyelvű
- közösségi kétnyelvűség: kisebbségben élő csoportok (Határainkon túli magyarok.) Az egyik nyelvet a családban, barátok, ismerősök közt, személyes kapcsolatokban használják, a másikat hivatalos fórumokon, iskolákban, közéletben. Ha a két nyelv tudásának szintje nem egyforma az egyik nyelv hatással van a másikra szókölcsönzés, esetleg hatás a nyelvtani rendszerre, kiejtésre.
- kevertnyelvűség: már nem állapítható meg, melyik nyelvet használja valaki.
Kategóriák: Nyelvtan Cimkék:
A szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében
A szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében
Morféma = legkisebb, jelentéssel bíró szóelem
Kötött morféma Szabad morféma
Önálló jelentéssel bíró szóelem. Csak szótő (lexéma=szótári szó) lehet.
szótő
Bizonyos toldalékok előtt (pl.: esz-ik, men-nek, alud-tam). toldalék
Csak szótővel együtt nyeri el jelentését.
Képző, jel, rag.
Képző:
a legbelsőbb helyzetű szóelem, közvetlenül a szótő után áll. Megváltoztatja a szótő jelentését, s teljes ragozási sort indít el. Új szótári szó jön létre, melynek önálló ragozási rendszere (paradigmája) van. A képző megváltoztathatja az alapszó szófaját és ezzel együtt mondatbeli szerepét is. Megtűrnek maguk mellett másik képzőt, akár többet is (kert-ész-ked-het).
Jel:
nem alkot új szótári egységet, csupán módosítja a fogalmi jelentést, valamilyen nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítja azt (idő, mód, birtoklás, többség). Valamilyen viszonyt fejez ki. A jel közbülső helyzetű szóelem: előtte a képzők állnak, utána a rag.
Rag:
a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés jelentésmozzanatának kifejezője. Ezáltal kijelöli a szavak mondatbeli szerepét. A rag szóalakzáró morféma, a képzők és jelek után áll, semmilyen más morféma nem követheti. Szerepe: 1. Jelölhet mondatbeli viszonyokat (esetragok). 2. Kifejezheti az egyeztetést (névszói és igei személyragok).
Általános kapcsolódási sorrend: szótő(1) + képző(2) + jel(3) + rag(4) Ettől való eltérés néha előfordulhat. (Középfok jele megelőzheti a képzőt: nagy-obb-ít; rag után képző áll: három-szor-i, nagy-ban-i)
A kiejtés néha eltér az írásmódtól szóelemzés szükséges.
Abszolút szótő: tovább nem bontható (pl.: épít).
Relatív szótő: képzés utáni szótári szó (pl.: építészet – három szótő szóbokor).
Kötőhangzó: toldalékolás esetén a szótőhöz kapcsolódik. 90 %-ban a msh torlódás elkerülését és az ejtéskönnyítést szolgálja. Néha jelentésmódosító hatása is van: gyorsok-gyorsak; vörösök-vörösek.
A toldalékok besorolásakor problémát jelenthet a birtokos személyjel.
- jel, mert birtokviszonyt fejez ki
- jel, mert nem zárja le a szóalakot
- de ragozási sora van (mint az igei személyragnak). Oka: mindkettő személyes névmásokból alakult ki.
Képzők:
- igeképző (zöld-ell, dob-ol, só-z)
- főnévképző (szép-ség, olvas-ás, madar-ász)
- melléknévképző (nagyszáj-ú, arany-os, ujj-nyi, balaton-i)
- számnévképző (harm-adik, öt-öd)
- igenévképző (úsz-ni, fut-ó gyerek, ér-ett, megír-andó, számol-va)
Jelek:
- igéhez kapcsolódó
- múlt idő: -t, -tt
- feltételes mód: -na, -ne, -ná, -né
- felszólító mód: -j (msh törvények miatt változhat)
- névszóhoz kapcsolódó
- többes szám: -k
- birtoktöbbesítő: -i (könyvei)
- birtokos személyjel: -m, -d, -a/-e, -ja/-je, -unk/-ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük, -juk/jük
- birtokjel: -é (Katié)
- fokjelek: -bb, leg- + -bb, legesleg- + -bb
Ragok:
- igékhez kapcsolódó:
- igei személyragok: sokféle
- névszóhoz kapcsolódó
- tárgyrag: -t
- birtokos jelző ragja: -nak/-nek
- határozóragok: -ba/-be, -ról/-ről, -hoz/-hez/-höz, -an/-en, stb.
- igenevek személyragjai
Kategóriák: Nyelvtan Cimkék:
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban
Szervetlen összetett mondat: van megszólítás, ezt nem elemezzük külön tagmondatként; vagy módosítószó van a mondatban (pl.: sajnos), az sem külön tagmondat.
Tagmondat az, amiben külön állítás, állítmány szerepel.
Mellérendelő összetett mondat:
- kapcsolatos: és, s, meg, nemcsak-hanem-is, sem-sem
- ellentétes: de, pedig, viszont, azonban, hanem, mégis, mégsem
- választó: vagy, vagy-vagy
- következtető: ezért, tehát, azaz
- magyarázó: hiszen, mivel, ugyanis
Alárendelő összetett mondat: az egyik tagmondat hiányos vagy hiányzik belőle mondatrész, helyette utalószó van. A mellékmondat a főmondat alárendeltje.
Van alanyi, állítmányi, tárgyas, határozós és jelzős alárendelő összetett mondat. Hogy az adott mondat milyen típusú, azt az utalószó főmondatrészben betöltött szerepe dönti el.
Sajátos jelentéstartalmú összetett mondatok:
- hasonlító. Pl.: A nyelvtanóra unalmasabb, mint amit el lehet viselni.
- feltételes. Pl.: Akkor megyek el, ha te is jössz.
(A továbbiak nem kellenek középszinten:)
- megengedő. Kötőszavak: bár, noha, habár stb. Pl.: Akár lopok, akár nem, mégis tolvaj a nevem.
- következményes. Pl.: Annyian hiányoztak a múlt héten, hogy nem írtunk dolgozatot.
Mondatvégi írásjelek:
- mellérendelő összetett mondatnál az utolsó tagmondat dönti el.
- alárendelő összetett mondatnál a főmondat határozza meg.
Kategóriák: Nyelvtan Cimkék:
A képszerűség eszközei és kifejező értéke a szépirodalomban
A képszerűség eszközei és kifejező értéke a szépirodalomban
Az a költői eszköz, ami valamilyen szempont szerint két dolgot azonosít. Az egyik, kevésbé érthető fogalmat szemléletesebbé tesszük a mási segítségével. Szókép=névátvitel.
Metafora:
olyan névátvitel, amikor két fogalom vagy jelenség külső vagy belső vonásai azonosak vagy hangulatilag megegyeznek.
Teljes metafora: jelen van a fogalmi és a képi sík is. Ha csak a képi sík: egyszerű metafora.
Szófajiság alapján: főnévi, igei, melléknévi metafora.
Megszemélyesítés: élettelen dolgot (vagy nem emberit) emberi tulajdonságokkal ruház fel.
Metonímia: a két azonosított közt anyagi, térbeli, időbeli vagy ok-okozati egyezés van.
Szinesztézia: rész-egész, egyes szám-többes szám felcserélése
Szinesztézia: különböző érzékszervekkel észlelhető érzeteket kapcsol össze a költő egy képbe
Összetett szóképek: allegória, szimbólum, komplex kép
Allegória: hagyományai vannak, mindenki számára érthető, külön-külön is értelmezhetők a részei
Szimbólum: mindig egyéni, a költőre jellemző, csak egészében értelmezhető
Komplex kép: teljes értelmét csak a vers végén nyeri el, de részei külön-külön is értelmezhetők, végül egybeolvadnak. (Szerpentinút a hegyen.)
Kategóriák: Nyelvtan Cimkék: